Móricz Zsigmond címben idézett mondatával kezdte Muraközi István polgármester ünnepi köszöntőjét a berettyóújfalui gálaesten, január 21-én este, a művelődési ház színháztermében. Az évszázados egymásra utaltságot és együttműködést emelte ki a polgármester, amikor arra emlékeztetett, hogy „a millennium évében, 18 évvel ezelőtt fogant meg a gondolat a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és a Berettyóújfaluban működő népfőiskolák vezetőiben, hogy Biharország két fele ismét adja össze az egy egészet. Hogy az azt megelőző hat évtizedben kényszerből külön úton haladók ismét összetalálkozhassanak, és egy irányba haladhassanak tovább.” A 18. alkalom kapcsán állította párhuzamba a közösségi gondolkodást a családi alkalmakkal és szemlélettel a polgármester. Egy ember életében tizennyolc év gyakorlatilag a felnőtté válás időszaka, mely nem csak az egyén, hanem a hozzátartozói számára is fontos folyamat. Hogy egy élet eredményes legyen, ahhoz pedig számos tényező szükséges. „Mindenekelőtt kellett az ősök példája. Meg kellett hallanunk a nagyszülők, a szülők, a tanítómesterek szavát. Oda kellett figyelni a saját tapasztalatainkra és a tanulságokat rendre be kellett építenünk további terveinkbe és tetteinkbe. Aztán az idő haladtával el kellett kezdenünk gondolkodni a megszületendő utódaink lehetőségein is. Nem viselkedhet másként egy közösség sem… A magunk és a velünk együtt élők számára valóban élhető, biztonságot adó, inspiráló közeget hozzunk létre és tartsunk fenn. És úgy, hogy ez vonzó legyen az idelátogatónak és a hazatérőnek is. Mindehhez viszont az tud hitelesen hozzátenni, ezen érdemben változtatni, aki építő szándékkal, folyamatos jelenléttel kiveszi a részét a jóból, és ha kell, a rosszból is.” Kiemelte, hogy a határon túli, sőt egyre inkább nemzetközi együttműködések mellett otthon, mindenkinek a maga közegében és közösségében is azon kell dolgoznia, hogy megteremtse a boldogulás és gyarapodás feltételeit. Ehhez pedig elengedhetetlen a helyi szereplők együttgondolkodása és közös cselekvése. „Ha csak a kulturális területre gondolunk, akkor 2018-ban Berettyóújfaluban azt látjuk, hogy az önkormányzatoknak címzett kötelező feladatból olyan önként vállalt, sok szereplőre kiterjesztett közös cselekvések együttese fejlődött ki, mely a működő demokrácia igazi talpköve lett… Nem újítanánk fel a zsinagógát, a múzeumot és könyvtárat, a Civil Udvart, nem keresnénk nagyobb helyet a népművészeti egyesületünknek, és nem is hoznánk létre szabadtéri közösségi tereket, újabb sportlétesítményeket ha nem volnának annyian, akik ezeket megtöltik tartalommal, illetve használják és látogatják.”
A Bihar megyei – így egyben a nagyváradi és a margittai – magyarság üdvözletét Cseke Attila szenátor, az RMDSZ megyei elnöke tolmácsolta. A történelem és a politika mindenkori aktuális állapotát tekintve azt emelte ki alapvetésként, hogy mindenek felett magyarságunk, közös történelmünk, hagyományaink és kultúránk tart minket egyben. „Ez a nemzet arra teremtetett, hogy alkosson, hogy maradandót alkosson” – fogalmazott a szenátor, majd így folytatta: „Büszkék kell legyünk és vagyunk már akkor, amikor Ártándnál átlépjük a határt, hiszen minden, amit utunkban aztán látunk, annak a nemzetnek a munkája, annak a magyar nemzet kultúrájának az eredménye, melynek mi, partiumi és erdélyi magyarok szerves részei vagyunk és melyből semmilyen határok, azoknak szigorított vagy lazább ellenőrzései ki nem tudnak szakítani bennünket.”
Az esti programot Kudlik Júlia és Szvorák Katalin előadó estje zárta. A Szeretettel – dalok és gondolatok című összeállításban a népszerű televíziós személyiség saját gondolatai hangzottak el a szeretetről egyházi és világi megközelítésben, és ezekhez kapcsolódtak a Kossuth-díjas népdalénekes által előadott énekek.
Családi körben – Margittán
Január 22-én Berettyóújfalu képviselői Margittán vettek részt a kultúra-napi rendezvényeken. Délelőtt a Horváth János Iskolaközpontban az intézmény diákjai tettek tanúbizonyságot arról, hogy a magyar kultúra szerteágazó ösvényein már a legifjabb korban érdemes elindulni. Számos műfajban mutatták meg tudásukat, felkészültségüket és kreativitásukat – a szavalattól a zenén át a gasztronómiáig, majd az iskola aulájában minden résztvevő közösen elénekelte a Himnuszt.
A polgármesteri hivatal dísztermében folytatódott az ünneplés, mely egyben a több napja tartó margittai rendezvénysorozat záró programja is volt. Itt Pocsaly Zoltán polgármester köszöntötte a testvérváros küldötteit. Cseke Attila előző esti, berettyóújfalui beszédére utalva kiemelte, hogy a magyar kultúra napja ma egy azon közös események körében, melyek összekötik a két Berettyó-parti várost. „Az elmúlt évek folyamán olyan kapcsolati, mondhatnám baráti háló, együttműködés alakult ki ezen települések között, hogy mely hisszük, nagyon sok eredményt hoz majd még mindannyiunk számára.” Néhány aktuális eseményre utalva hangsúlyozta: „A szétdarabolás, a magyar-magyar összefeszülés, egymás ellen fordulás csak ellenfeleinknek használ. Nekünk össze kell fognunk, félre kell tennünk nézeteltéréseinket, tanulnunk kell hibáinkból, meg kell találnunk a közös nevezőt, vállalható kompromisszumokkal.” Ezzel együtt pedig kitért a közelgő magyarországi országgyűlési választásokra is, felhívva a figyelmet arra, hogy a nemzet tagjai együvé tartoznak a felelősségvállalásban is.
Muraközi István a testvérváros nevében mondott köszöntőt, egyúttal jelképesen átnyújtotta azt az ízelítőt, melyet Berettyóújfalu hozott kiállításként Margittára. Emlékeztetett, hogy „amikor 1997-ben Berettyóújfalu első ízben megünnepelte május 23-án a város napját, Margitta küldöttei már jelen voltak. Úgy, mint a leendő testvérváros képviselői. Azóta eltelt két évtizedben az akkor elvetett mag nemhogy kicsirázott, hanem ágas-bogas fává nőtt. Ami tavasszal, májusban kivirágzik, őszre pedig rendre termést hoz. Amit aztán a Bihari Számadó Napokon, illetve Margitta város napján meg is osztunk. Ennek táptalaja a közös „biharországi” történelem és hagyomány. Éltetője pedig többek között a minket fizikai értelemben is összekötő Berettyó.”
Ezt követően mutatta be a Berettyóújfalu, mindannyiunk városa címen, a 2017-es város napján hirdetett fotópályázat díjazott alkotásaiból rendezett kiállítást. Az eseményen közreműködött a margittai Gyöngyvetők Népdalkórus, a Gyöngyvetők Néptánccsoport, a Mi-Kis Kórusunk és a micskei Görböc Népdalkör. Végül pedig a városban a magyar kultúra szolgálatában végzett munkáért adtak át emlékokleveleket, díjat, illetve életműdíjat.
Találkozások Nagyváradon
Ebben az évben is Nagyvárad volt az a helyszín, ahol a magyar kultúra napját közösen ünneplő négy város egyszerre meg tudott jelenni. A Szigligeti Színházban megrendezett gálaesten a vendégek nevében dr. Vitányi István országgyűlési képviselő köszöntötte a házigazdákat. Az előző két nap ünnepi szónokaihoz hasonlóan kiemelte az elődök munkáját és az elmúlt 18 év eredményeit, egyúttal kijelölve a közös jövőnk útját is: „Ma pedig ott tartunk, hogy négy város, két megye szinte eurorégiós együttműködéséből valósul meg egy többnapos, nagy érdeklődésre számot tartó, számos műfajt felsorakoztató rendezvénysorozat.” E kapcsolatok pedig azóta tovább bővültek: „A hazai és az európai uniós anyagi erőforrásokat arra igyekszünk felhasználni, hogy fenntartható hazai és európai értékeket teremtsünk. A kezdeményezők és az őket követők mintha meghallották volna az egykori maradék ország kimagasló kultuszminisztere, Klebelsberg Kunó figyelmeztetését: >>Harmad akkora országban háromszor annyit kell teljesíteni, hogy úgy látsszunk, mint a teljes Magyarország. Amelyért ma is felelősséget viselünk.<<”
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, a rendezvénysorozat egyik fővédnöke többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy a szép és jó és igaz alkotások vagy általában véve a kultúra jobbá teszik-e az embert. Válaszként pedig így fogalmazott: „vannak érvek amellett, hogy jobbá, megértőbbé, emberségesebbé változtatja, előrébb viszi. Az alkotás nemcsak választ ad, hanem kérdéseket is szül, új, járatlan vagy járatlannak tűnő utakat nyit meg.” Köszönetet mondott mindazoknak, akik ezeket az utakat folyamatosan karban tartják, kikövezik, és a következő generációknak is biztosítják a „biztonságos közlekedés” lehetőségét.
Az este folyamán átadták a magyar kultúráért díjakat, melyek közül több is olyan díjazotthoz került, akiknek nagy szerepe van Bihar kulturális újraegyesítésében. Köztük van dr. Fleisz János történész, aki a bihari és nagyváradi civil szervezetekkel kezdeményezője volt a kultúra-napi együttműködések elindításának. Ugyancsak díjat vehetett át a margittai Horváth János Társaság nevében Horváth Sándor és Szőke Ferenc, aki közül utóbbi délelőtt Margittán egyéni kitüntetésben is részesült. Az életműdíjat pedig ebben az évben Trifán László zenész, képzőművész, a Tibor Ernő Galéria tagja, a Metropol Együttes frontembere, díszlettervező – ahogy fogalmaztak, a nagyváradi művészvilág polihisztora – vehette át.
A Jakobovits Miklós nevét viselő művészeti díjat Németh Júlia műkritikus, művészeti író kapta, akiről berettyóújfalui vonatkozásban megemlíthetjük, hogy Cs. Erdős Tibor művészetének kiváló ismerője és krónikása is.
Ebben az évben először hirdették meg nagyváradi iskolák számára a Himusz-Klub nevű kezdeményezést, melynek díjátadója keretében Muraközi István a berettyóújfaluiak felajánlásaként a harmadik díj mellé átadott egy meghívást, amely a csapat tagjainak egy magyarországi, Kölcsey Ferenc életének helyszíneit végigjáró kirándulásra szólt.
Az ünnepi díszelőadás ezúttal nem a színház társulatának produkciója volt, hanem a debreceni Kodály Filharmónia vendégjátéka. A Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus, négy szólista közreműködésével három kimagasló Kodály-művet – a Budavári te Deum-ot, a Galántai Táncokat és a Psalmus Hungaricust – adta elő, méltóképpen zárva az események sorát.
–i –n
